Kicsivel több, mint egy éve kezdtem el blogolni, akkor regisztráltam csak fel facebookra és instagramra is, mert csak így tudtam hivatalos oldalakat létrehozni a magazinom számára. Amikor ez megtörtént, eldöntöttem, hogy a gyerekeimről nem fogok megosztani képeket sem a privát, sem pedig a bloggal kapcsolatos platformjaimon. Na de miért döntöttem így? 

Nem akarom feláldozni őket a saját követőtáborom növelése érdekében 

Az instagrammom bemutatkozó részéhez oda van írva, hogy "mom of two boys" az az, hogy két kisfiú anyukája vagyok, mégis hetente többször megkérdezik, hogy "neked tényleg van gyereked??" Ez egyrészt abból is fakad, hogy fiatal anyuka vagyok, 25 évesen van férjem, és két kisfiam, ami manapság nem átlagos, de azért olyan kirívó esetnek sem érzem magunkat... ( Bár néha olyan hitetlenkedéssel tudják ezt fogadni az emberek, mintha legalább azt mondtam volna nekik, hogy most repültem ide a Holdról egy unikornison... :-D ) 

A másik ok, ami miatt sokan megkérdezik tőlem, hogy TÉNYLEG van-e gyerekem, az az, hogy soha nem posztolok róluk képet, maximum nagy ritkán olyat, ahol a háttérben játszanak, de nem látszódik rajta az arcuk, sőt, a nevüket sem árultam el soha nyilvánosan, és a családtagjainknak sem engedjük meg, hogy megosszanak róluk képeket. Beszélni szoktam róluk időnként általánosságban, vagy vicces sztorikat megosztani, de nagyjából ennyiben ki is merül az ezzel kapcsolatos tevékenységem. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy a gyerekek cukik, és sokkal dinamikusabban tudnám növelni a jelenleg közel 5000 fős instagram bázisomat, ha jobban bepillantást engednék az életünkbe, a gyerekek mindennapjaiba, és megosztanék róluk aranyos képeket. Azonban én úgy döntöttem, hogy nem fogom őket felhasználni arra, hogy követőket szerezzek magamnak. Nem tudom elképzelni, hogy a szülőcsatornából 15 másodperce előbukkant gyerekkel szelfizzek, esetleg még reklámozzak is közben valamit, vagy a gyerekem minden cuki, álmos, fáradt, hisztis pillanatáról posztoljak valamit csak azért, hogy kapjak rá pár száz likeot. Szeretem megélni velük a pillanatokat, és nincsen ezzel kapcsolatban semmi közlési ingerem a külvilág felé.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

I/llegalbeauty (@illegal_beauty_blog) által megosztott bejegyzés, Aug 26., 2018, időpont: 1:00 (PDT időzóna szerint)

Nem vagyok kíváncsi az okoskodásokra és a kéretlen tanácsokra, véleményekre

Tudom, hogy az embereknek alapvetően, ha meglátnak egy gyereket a hírfolyamukban, nem rossz dolgok jutnak az eszükbe, és pláne nem mindenki írja is le azt az adott kép alá, de valljuk be őszintén, nagyon sokan szeretnek vájkálni mások magánéletébe és kéretlen tanácsokat osztogatni, ami az anyukás, babás témákra hatványozottan igaz... Szerintem egyszerűen borzalmas, amit egyes influencerek szoktak kapni a követőiktől a képeik alá. Már a fele társaság jó előre megjósolja, hogy szerencsétlen gyermek lesz, mert milyen neve van már, miért vettek neki cumit, kapafogú lesz, miért nem használ övterelőt, megöli a gyerekét, miért van rajta ez, miért nincs rajta az, és még sorolhatnám a végtelenségig. Az anyák tudnak a legkegyetlenebbek lenni sokszor egy másik anyával, egyszerűen sokan nem bírják elviselni, sem felfogni, ha valaki nem úgy csinál mindent, ahogy ő, mert szerinte az a tökéletes, és minden más megoldás ördögtől való. Nem beszélve azokról, akiknek, - már bocsánat - se kutyája, se macskája, és ossza az észt, hogy hogyan kell gyereket nevelni. Hát, köszönöm szépen, de nekem az ilyen perpatvarokhoz nincsen se kedvem, se időm :-D

Nem akarom, hogy bárki visszaéljen a róluk megosztott képekkel, információkkal

Ha egy képet feltöltünk az internetre, azt onnan már soha az életbe nem fogjuk tudni letörölni, akkor sem, ha mi éppen már leszedtük azt az adott fotót instáról vagy facebookról. Nagyon sok gonosz ember van, és én közvetlen ismerőstől hallottam olyan történetet, hogy feltörték a profilját, és csúnya módon visszaéltek a gyerekeiről készült képekkel. És most egy átlag felhasználóról van szó, még csak is nem bloggerről, vagy véleményvezérről, akiknek manapság előszeretettel törik fel az oldalaikat. Én ezt nem akarom, de még a lehetőséget sem akarom rá megadni. Akinek majd én megakarom mutatni a gyerekemet, majd megmutatom.

Vajon a gyerekem mit fog hozzá szólni később? 

Tudom, hogy a legtöbb gyermek még nagyon kicsi, és ha akarnánk sem tudnánk tőlük "engedélyt kérni", hogy megosszunk róluk képeket a közösségi médiában, de vajon örülni fognak neki idősebb, felnőtt fejjel is? Ugyan nincsenek pontos információim, de a híres Anna Peti Gergő sorozatot sem lehet már kapni évek óta, amiben az írónő a gyerekeiről mesélt történeteket, saját fotókkal illusztrálva, mert állítólag a gyerekek nem akarják, hogy boldog boldogtalan a pelenkás képeiket nézegesse az örökkévalóságig. Pedig óriási lenne rá az igény, egyes könyvek konkrétan aranyárban kelnek el a használt piacokon. Kíváncsi vagyok, vajon hogyan élték meg a gyerekek, hogy egy ország "rajtuk" nőt fel. De engem Christopfer Robin alias Róbert Gida esete is eléggé megrázott. (A.A. Milne a saját gyermekéről mintázta Róbert Gidát, amire könnyen rájöttek az emberek, és miután híres lett a kötet, a kisgyermeknek pokollá vált az élete) Persze félreértés ne essék, véletlenül sem hasonlítom magam ilyen kaliberekhez, lehet, hogy ilyen soha az életben nem fordulna velem elő még akkor sem, ha orrba szájba tolnám a gyerekeimről a képeket és az infókat. Mindazonáltal nem akarom, hogy esetlegesen a jövőben felismerjék őket, hogy ők azok, akiknek ezt meg azt mondta/osztotta meg az anyukája róluk, és emiatt kellemetlen helyzetbe kerüljenek. 

Ugyanakkor szeretném leszögezni, hogy ez az én döntésem, amit persze a férjem is támogat. Tehát nem ítélem el a legkevésbé sem azokat, akik megosztanak képeket a gyerekükről, én is követek sok mami bloggert, és a legtöbbnek szeretem nézegetni az oldalát. Úgy gondolom, hogy mami bloggerként lehetetlen kikerülni, hogy ne osszon meg az ember képeket, tapasztalatokat valamilyen formában a gyerekéről, és szerintem ezt sokan jól, ízlésesen és színvonalasan teszik. Számomra ami már nem szimpatikus, aki a szülést követő 1 percben már tolja fel a babáját a netre, és később is válogatás nélkül tölti fel a félpucér, akár cikisebb képeket is a gyerekről, és konkrétan reklámeszköznek, és lájkvadászatra használja. Most egyébként is divat eljegyezni, meg házasodni, terhesnek lenni meg aztán főleg

Remélem így kicsivel jobban megértitek, én miért nem akarok képeket közzé tenni a fiaimról :-) Persze ez nem azt jelenti, hogy soha nem fog ez megtörténni, elképzelhető, hogy időnkét majd posztolok róluk, vagy csinálok a férjemmel közös szelfit, ha úgy látom jónak, de egyelőre szeretném a velük kapcsolatos képi élményeimet megtartani magunknak, de remélem, hogy ez nem von le továbbra sem az oldalam értékéből a számotokra, és ne aggódjatok, továbbra is türelmesen válaszolni fogok a "tényleg van gyereked??" kérdésekre is ;-)

Neked mi a véleményed a témáról?