A mai bejegyzés egy vedégcikk, ami ugyan nem kapcsolódik szorosan a blog tematikájához, de úgy voltam vele, hogy fontos erről beszélni. Mielőtt valaki megijedne, a cikk nem erőszakos "térítésről" szól, én sem vagyok vegán, sem vega, nem is tervezek az lenni, de a cikkben leírtak elgondolkodtattak, és szerintem Nektek is tetszeni fog.

Ez a cikk valóban a növényalapú táplálkozásról fog szólni, amit vegánizmusnak is lehet nevezni és aminek hallatán húsevő társadalmunk tagjainak többsége legtöbbször mérges kommentelésbe kezd. Most azonban beszéljenek a tények és derüljön ki, mit jelent környezetünk, önmagunk és társadalmunk számára a húsipar.

Már az elején szeretném elárulni, hogy én nem vagyok vegán és neked sem kell annak lenned. Senkiből sem lett vegán egyik napról a másikra, a legtöbbeknek évekig tart az átállás mindenevésről vegetarianizmusra és veganizmusra, de ha ezt a cikket elolvasva úgy döntesz, hogy heti egy húsmentes napot tartasz vagy beiktatsz vegán ételeket, máris megszületett a változás.

Magyarországon az átlagos ember évente 64 kilogramm húst fogyaszt, ami azt jelenti, hogy az elmúlt száz évben a jólét fokozatos terjedésével eljutottunk oda, hogy már minden étkezéshez fogyasztunk húst és tejterméket, azonban a növekedés nem állt meg: 2025-re további 50%-os ugrás várható. Hogy a termelők kielégíthessék a fogyasztók igényeit, szaporodnak a mesterséges megoldások a húsiparban és környezetünk célszerűtlen kihasználása is egyre fokozódik. Ha pedig úgy gondoljuk, mi nem is eszünk olyan sok húst, osszuk csak el az éves átlagot és máris kiderül, az valójában kicsit több mint egy kilót jelent hetente, ami ripsz-ropsz össze is jön a reggeli felvágottakkal, a rántotthúsos szendviccsel és a vacsorára elfogyasztott maradék vasárnapi sülttel.

1. Az egészséged

Sajnos azt kell mondanunk, hogy hiába igyekszünk háztáji vagy bio húst fogyasztani, ami hormon és antibiotikum-mentes, bár kétségtelenül több mint a semmi, mégsem jelenti, hogy védve vagyunk a hús egészségre gyakorolt hatásaitól. A Cancer Research UK adatai szerint az úgynevezett 1-es csoportba tartozó finomított húsfélék (szalámi, bacon, virsli) fogyasztása között és a vastagél és végbélrák kialakulása között közvetlen kapcsolat van. Egy 2014-es Harvard álltal kivitelezett kutatás azt találta, hogy napi egy adag vöröshús fogyasztása 22%-kal emeli a menopauza előtti mellrák kialakulását. Emellett a koleszterinnek és a telített zsírsavaknak a szívre gyakorolt hatását senkinek sem kell bemutatni. Erre lehet az a válasz, hogy mi, magyarok mindig is relatíve sok húst fogyasztottunk és mégis megvoltak ezzel az életmóddal a korábbi generációk, ám a tények mégis magukért beszélnek: a szív- és érrendszeri betegségek az összes halál 54%-át teszik ki, a daganatos betegségek, pedig 27%-ot. Az utóbbi évben a szív- és érrendszeri betegségek aránya csökkenni látszik, míg a daganatos betegségeké nő.

2. Az állatokért

Egy átlagos nyugati ember élete során több ezer állatnak megfelelő mennyiségű húst fogyaszt el. Ezeknek nagy része, tekintettel arra, hogy az emberiség nagy része városokban lakik, ipari tartásból származik, egyáltalán nem méltányos vagy megfelelő körülmények közül.  Minderre talán a legközismertebb példa a csirkék nagyüzemi tartása a mellhús vitaminokkal való gigantikusra növesztése, míg az állat már járni sem tud és a tojók természetes adottságukon túli kihasználása olyan kis tollasoknak, melyek természetüknél fogva csapatban szeretnék élni, melyen belül még hierarchikus kapirgálási sorrendet is kialakítanak. Az A/4-es méretű ketrecekben sem társaság, sem kapirgálás nincs. Nem kell állatvédőnek lennünk, hogy belássuk ez főképp az állatokra nézve méltatlan, de ránk fogyasztókra tekintettel is, hiszen ezzel már rég kiveszett  az állattartásnak az a kultúrája, mely során dédszüleink generációja emberségesen tartotta a háztáji állatokat és ez által ésszerű mennyiségű húst tett a család asztalára, sőt az állatok még a korabeli hulladékmentes életmód fenntartásához is hozzájárultak.

3. A bolygónkért

Milyen hatással is van az állattartás környezetünkre, földjeinkre, ha éppen az a probléma vele, hogy nagyüzemi keretek között folyik? Jogos a kérdés. Gondoljunk csak bele, hogy az állatok növényeket esznek, legfőképp gabonaféléket, amit meg is kell termelni számukra. Ez olyannyira lefoglalja a mezőgazdaságot, hogy a termelés közben felhasznált víz 30%-át hús előállításra fordítják és a megtermelt gabona 50%-a az állatok táplálását szolgálja. Például véve a marhahúst: 1 kg előállítása 27 kg széndioxidot juttat a levegőbe és összességében tizenháromszor nagyobb környezetszennyezéssel jár, mint ugyanannyi zöldségféle előállítása. Mindennek a biodiverzitásra gyakorolt hatása is hatalmas, hiszen az egyre növekvő húsfogyasztással egyre több megművelhető területre is szükség van és az ennek érdekében kiirtott vad területekkel számos faj veszíti el otthonát és válik a kihalás által fenyegetetté.

4. Egy igazságosabb globális társadalomért

Ez az ok szoros kapcsolatban áll az előző pontban már említett ténnyel, vagyis, hogy az emberiség a megtermelt gabona több, mint 50%-át állatok táplálására használja. Mindeközben globálisan közel 815 millió ember alultáplált, egy a FAO által készített 2017-es jelentés alapján, miközben a nyugati társadalmak körében az elhízás növekvő aránya az egyik legaggasztóbb probléma. Ha mindent, amit megtermelünk közvetlenül emberi fogyasztásra használnánk fel, további 4 milliárd ember lakhatna jól. Az ENSZ is céljául tűzte ki, hogy 2030-ra megszünteti az éhezést, de ehhez a célkitűzés mellett az állampolgárok véleményének megváltoztatására is szükség lesz. Nem csak a húsfogyasztást kell mérsékelni, hanem a nyugati társadalmakban egyre nagyobb méreteket öltő élelmiszer-hulladékot is, ami a fejlődő országokban sem ritka, ahol a hűtési lehetőségek hiánya miatt megy kárba az étel harmada. Michael Obersteiner az International Institute for Applied Systems Analysis többek között klímaváltozással és közgazdaságtannal is foglalkozó kutatója mondta: „Ma könnyedén etethetnénk mindenkit, egyedül az elosztással vannak problémák (…) az étrendünknek meg kell majd változnia.”

5. Mert így is ehetünk finomakat

Ez az utolsó érv a legkevésbé fajsúlyos, mégis talán ezt övezi a legtöbb tévhit. Ha egy népszerű receptes oldal kicsit egészségesebben panírozott rántott húst hoz le valamelyik oldalán, a kommentelők nem késlekednek undorító hamisítványnak titulálni azt, és a növény alapú ételek is hasonló reakciókat váltanak ki a fejekben. Ideje hát lerombolni azt a tévhitet a fejekben, hogy a vegánok és növényi étrendet követők csak salátát ehetnek. Ma már ontja a piac magából a tejtermék nélkül készült sajtokat és húsra emlékeztető készítményeket, ha azonban tiszta diétát is szeretnénk követni, nem csak növény alapút egyáltalán nem csak ezek a megoldások állnak a rendelkezésünkre. Szinte mindent lehet helyettesíteni növényi termékekkel, csak kicsit kell utána járni (az internet hemzseg a finomabbnál finomabb növényi alapú ételeket remekelő vegán bloggerektől és youtuberektől) és egy apró változtatás hosszú távú alkalmazásával is sokat tehetünk. Persze mondanunk sem kell, hogy muszáj nyitottan hozzáállnunk a projekthez, másképp nem fog működni.

Hogyan valósítsuk meg mindezt?

Hazánk mindig is mezőgazdasági nagyhatalom volt, például a monarchia éléskamrája is. Jobban ki kellene használnunk a földek és a háztáji adta lehetőségeket, akár egy pár paradicsom vagy paprika palánta erejéig is. Gondoljunk csak bele mennyi kreatív vagy akár hagyományosabb, magyarosabb étel akad, amit állati termékek nélkül is éppolyan finoman elkészíthetünk. Érdeklődésképpen és első lépésként ajánlott a Húsmentes Hétfő nemzetközi mozgalom oldalát böngészni, ahol receptek is akadnak és jól mutatja, nem azonnal teljesen életmódot váltanunk, hogy változtassunk akár a globális, akár a saját helyzetünkön

A fenti információhalmaz olvasta után úgy érezhetjük túl, sok mindenre kell figyelnünk és nekünk ez biztos sosem fog menni, de ahogy már szó volt róla, ez egy hosszú folyamat, amit nyitottan és lépésenként kell megközelíteni.

Kőszegi Anna, újságíró